Rólunk  Számaink  Koncertbeszámolók  Írások  Hírek  Kapcsolat
János a Hídember 50
10 ÉV BLUES (FATHERS)
Árki Feri a Blues Fathers tagja
Meggyes Laci 60
Tíz év a blues útján
Dalok hazafelé
A TIZEDIK BLÚZFATERSZ ÉV
Slash a Jammingban?!
Arcsi 60.
BF B.U.É.K.!
Boldog Karácsonyt!
Karampusz - Blues (Fathers)
Ma este a Mikulásnak!
A Mikulás kedvéért (?)
Blues (Fathers) a Mikulásnak...
És megint él a BF honlapja!!!
 

János a Hídember 50

1. ábra
Az est plakátja
Aki a puszta tényekre kíváncsi, csak a plakátot olvassa el. Akit az(is) érdekel, hogyan lett János az aki, az egy lehetséges változatot tudhat meg, ha kibírja a lap aljáig..Türelmetleneknek szóljon a háttérben a János egyik kedvenc BF dala:

Blues Fathers - Lehetnél

Akkor kell átmenni a hídon, amikor odaérünk - tanácsolja a régi utazók bölcsessége, meg a folytonos, és főleg túlzottan korai aggódást ellenzők önvédelmi és önnyugtató véd és dacszövetsége. De mi tudjuk: ez szükséges, de nem elégséges feltétel. Hiába értünk oda, ha nem tudunk járni, nem jön a busz, a hidat UFÓk, tüntetők, jetik szállták meg, és nem engednek át. Vagy meggondoljuk magunkat, és ezen az oldalon szeretnénk inkább maradni. Ha mégsem, és az előbbi lezárás sincs, és úgy tünik, mint ha semmilyen akadálya sem lenne az átkelésnek, akkor találkozunk szembe a legfontosabb feltétellel. Ez egy akarat, egy ember akarata. Az ember maga a hídon való átkelés élő feltétele. Ő, személyesen a Hídmester.

János, a Blues Fathers zenekar basszgitárosa hídmester. Nem a munkaidejében, vagy a szabadidejében, nem: állandóan! Mikor külföldön nyaral, ha náthásan otthon fekszik, vagy, ha ábrándos basszusmeneteket penget a koncertszínpadon akkor is az, ami. A hídmesterség nem idő és tér függvénye: életforma. Szerencsére nincs ellentmondásban vele, ha nem kifejezetten előnyös neki, és így ajánlott a hídmester számára: a zene.

A kisebb hidakért felelős mesterek dorombon, nádsípon játszanak. A vidéki fahidak mesterei citeráznak, vagy köcsögdudán nyilvánulnak meg. Közepes közútiakon szolgálók hegedün, esetleg tangóharmónikán. A mi mesterünk a Lánchíd mestere. Nem, nem láncfűrészen játszik, bár bizonyára tudna azon is egy kellemes harmóniát előállítani, vastag, keményfa hídpallók fűrészelésével dallamot kihozni e különleges kapcsolatból. Ő a basszusgitárt szemelte ki instrumentumául. Már kora fiatalságában ezen a hangszeren kezdte el önkifejezését. Később - mert a helyzet úgy kívánta, bár nem rövidült meg a hídja - szólógitárosként bújdosott a magasabb frekvenciák birodalmában jobb időkre várva. És eljöttek ezek a jó idők: 2013. nyarának végén rámosolygott a mély hangok gyönyörűséges vízitündére a mi Jánosunkra, és kitüntette őt speciális érdeklődősésvel. Mellékesen egy feladatot is bízott rá: eredj fiam, és játsz a Blues Fathers zenekarban. Igenis, Öreganyám, mondta illendően, remegő hangon János, aki a hidmesterséggel rokon rajzfilmszakmában is forgolódott pár évig, és ismerte a népmesei fordulatokat. Letérdelt a Lánchíd aszfaltjára mindkét térdével. Gondolta, büntetésből kasztanyettán kell játszania hátralevő éveiben, hogy így vezekeljen azért, mert 2013. május 7.-én nem húzta meg rendesen a cs4312-es 32-es anyát az oroszlán talapzatán, és a Nemzeti Hídcsavar Meghúzás Ellenőrzési Hivatal aktivistái kiszúrták hanyagságát.

- Öreganyád neked a kedves anyai nagyapád felesége, a jó édesanyád mamája, de nem én, dörögte stílusosan szub- alt hangon a hölgy. Ettől kicsit egy NDK-s súlyemelőnő benyomását keltette a lehajtott fejű Jánosban, aki csak a fülével érzékelte a jelenséget. Látni csak a tornacipőjét látta.

- Én a folyóvizek tündére vagyok, aki azért jöttem, hogy téged... János kicsit feltürte a gallérját, mert arra készült, hogy most azonnal lecsapja a fejét ez a feldühödött természetfölötti nő, és a kemény 120 grammos pamut póló talán nyakpáncélként megvédi az életét. De nem ez történt. A nő kicsit morgott, mert újra kellett kezdenie a hívatalos küldetés szövegét, de végül is kimondta a verdiktet. Légy a BF basszgitárosa!

János ennél egy kicsivel rosszabbra számított, ezért nagy megkönnyebbüléssel rebegte, hogy ahogy óhajtod örega... de itt megszakította a szavát, majd így fordította a szavait mintegy rímekbe foglalva - visszaemlékezve punk és alternatív zenei korszakára:

Öreg a Lánchíd, de nem vén,

Nem te vagy a hídmester, hanem én.

A tündér tartalmilag nem látott kifogásolnivalót ebben a kijelentésben, a versszerkezetet pedig a láncszemek ismétlődési ritmusával analógnak érezte, így, hiszen még két hídmesteri küldetés kiosztása várt rá aznap, összehajtogatta szárnyait, beszállt a rá várakozó taxiba, és elrobogott.

János még aznap este meghúzta az ominózus csavart, nehogy visszajöjjön a tündér, és 3 év pozanra itélje hibájáért. Hamarosan vásárolt egy basszgitárt, hogy küldetését teljesíteni tudja. Lendületesen újratanult rajta játszani, közben pedig elsajátította egy koncertnyi BF dal basszus szólamát. Azóta is boldogan él, szorgalmasan jár a próbákra, és koncertekre a zenekarral. Mindezenközben az idő múlásának betudhatóan egyszer csak ötven éves lett.

Az ötven egy férfi számára fontos évmennyiség, ha a sajátjairól van szó. Ha más ötvenéves, azt fel sem veszi. Ha ketten, esetleg hárman együtt annyi évesek, azzal sem törődik. Sőt, lehetnének akár száz is, az is hidegen hagyná. De, ha ő ötven, az azért megérinti.

Mi, a Blues Fathers sem vagyunk érintetlenek.. Sem az éveket tekintve, sem más, fontos aspektusokból sem, bár vannak köztünk, akik feladnák speciális érintetlenségüket egy kellemes érintésért. A János helyzetét tekintve sem vagyunk kívülállók, ezért úgy gondoltuk, az lenne a legméltóbb észrevétele e fontos állapotnak, ha egy koncerttel ajándékoznánk meg a mi barátunkat. Először arra gondoltunk, játszunk neki néhány dalt a stúdióban. Aztán rájöttünk, ez kevés volna az eseményhez képest. Majd azt gondoltuk, elmegyünk John Mayall 80 éves turnéjára, és megcsodáljuk a mester játékát az újonnan nyitott Akvárium klubban, s ezt a következő próbán elmeséljük neki. Aztán úgy éreztük, ez túl személytelen lenne. Ha egyedül neki játszanának, az esetleg megtenné, de ő sokkal aktívabb annál, hogy a zenét csak hallgassa. Végül úgy döntöttünk, ő játszik a basszgitáron. És nem egy sötét szobában, leoltott villany, és ó uram, lekapcsolt erősítő társaságában egyedül. Nem, sőt ellenkezőleg: a BF teljes csapatával, a közönség, a barátaink, és kedvelőink lelkes közelségében. A Yes pub színpadán, reflektorfényben, vakuk villanása közepette, tájföldi masszőrlányok, fokföldi örömlányok, és lánchídi oroszlányok társaságában ünepeljük meg vele, neki a tényt, hogy

János, a Hídember 50 éves.

Aki a puszta tényekre kíváncsi, kár hogy eddig olvasott. Elég lett volna a plakátot kiolvasnia. Igaz, aki eddig eljutott, másként értékeli a János plakátfotón látható arckifejezését. Biztosíthatom a kedves olvasót, a tájföldi és fokföldi epizodisták egyelőre erkölcsi és rezsicsökkentési okokból nem szerepelnek a menün. Aki ennek dacára kíváncsi, milyen egy ötvenes basszer akció közben, a BF társaságában: jöjjön április 12.-én a Yes Pubba!

Dunakeszi, 2014. április 5.

Karászi J., mint blúzfater(sz) történetíró


Hivatkozások:

Letölthető fájlok:
    Nincsenek fájlok.
 Szerzõi jog (c) Kar-Ben Kft. 2003. Minden jog fenntartva.
Az oldalakon található információk, képek stb. felhasználása elõzetes írásbeli engedélyhez kötött.
Powered by VeSiWeb.